Tsutomu Miyazaki – Az otaku gyilkos

„Mari.Elhamvasztva.Csontok.Megvizsgál.Bizonyít”. Ezt az üzenetet kapták a négyéves Mari Konno szülei egy postán érkezett csomagban pár nappal a lányuk elrablása után. A doboz tartalmazta még a lányuk hamvait, fogait és pár képet az eltűnésekor viselt ruhájáról. Ezzel kezdetét vette a nyolcvanas évek végének egyik legnagyobb port kavart sorozatgyilkossági ügye Japánban. Nekropedofília, kannibalizmus, testi deformáció, manga.

Élete

 Tsutomu Miyazaki 1962. augusztus 21-én látta meg a napvilágot Tokióban. Koraszülött baba volt egy ebből eredő testi deformációval: a csuklói nem fejlődtek ki teljesen, így a kézfejét csak az alkarjával együtt volt képes mozgatni. Fogyatékossága rányomta bélyegét egész gyermekkorára, iskolatársai sokszor gúnyolták emiatt.  Magának való gyerek volt, a szociális kapcsolatai helyén tátongó űrt a tanulásba fektetett energiával próbálta betölteni, így az iskolájának egyik legjobb tanulója vált belőle. Középiskolában, a jegyei romlásnak indultak. Valamiért elvesztette az érdeklődését, és az 56 fős osztályában a negyvenedik helyre csúszott vissza tanulmányi átlag alapján, ezzel pedig elveszítette a lehetőségét, hogy felvegyék a kiváló hírnévnek örvendő tokiói Meiji Egyetemre. A középiskolás osztálytársai szerint erős kisebbségi komplexusa volt a kis pénisze miatta, ezért fordult a pornó és a manga irányába. Fotótechnikusnak tanult, és új hobbit talált magának: mivel túl visszahúzódó volt ahhoz, hogy kapcsolatot alakítson ki magának nőkkel, így pótcselekvésként női teniszezőkről készített képeket, amiket később khm… hálószobája magányában vett elő.

A gyilkos keze

Miyazaki, a nyolcvanas évek közepén visszaköltözött szülei házába, ahol osztoznia kellett nővérével a hálószobán. Apja a helyi újságot üzemeltette, a nyomdájuk nem is volt messze a házuktól, de a férfi nem érdeklődött az iránt hogy folytassa a családi vállalkozást. Minden energiáját a pornóba és a mangákba ölte.

A húgai azután utasították el végleg, miután az egyiküket megleste zuhanyzás közben. Mikor lány ráparancsolt a férfira, hogy menjen ki, az megtámadta. Mikor az eset az anyja tudomására jutott, és felháborodottan kérdőre vonta a férfit, hogy inkább a munkába fektetne ennyi energiát, mint a videóiba, Miyazaki őt is megtámadta. Addig is ő volt a fekete bárány a családban, de ettől kezdve végképp kitaszítottá vált. Egyedül a nagyapja támogatta. 1988 májusában viszont ő meghalt, a férfiban pedig végképp eltört valami. A hamvaiból egy keveset elfogyasztott, hogy megőrizhesse egy darabkáját. Ezután kezdődtek a bűntények.

A bűntények

1988. augusztus 22-én – egy nappal Miyazaki születésnapja után a férfi a kocsijába csalta a négyéves Mari Konnót, aki a házuk melletti erdős területen játszott. Egy közeli hídhoz hajtott vele, ahol megfojtotta, majd fajtalankodott a holttestével. A testet levetkőztette, és a házához közeli hegyekbe vitte, ahol meglátogatta az elkövetkező napokban párszor. Egyik alkalommal kezeit és lábait levágta és kitépte a fogait, ezeket egy otthonában lévő szekrényben tartsa. A testének maradékát elégette, a csontjait pedig porrá törte. Ezekből a trófeákból küldött párat a kislány családjának, együtt egy képeslappal, amin a „Mari. Elhamvasztva. Csontok. Megvizsgál. Bizonyít” üzenet állt.

88’ október másodikán Miyazaki autózás közbe észrevette a magányosan sétálgató Masami Yoshizawát. Fuvar ígéretével a hétéves kislányt is az autójába csábította, majd arra a helyre hajtott vele ahol nem egészen másfél hónappal korábban előző áldozatával is végzett. Megfojtotta a kislányt, a ruháit letépte, majd közösült a holttestével. Az áldozat családját telefonon zaklatta. Felhívta őket, de nem szólt a kagylóba. Ha nem vették fel, képes volt akár húsz percen át is csörgetni.

Mari Konno és Masami Yoshizawa

A következő áldozat a négyéves Erika Namba volt, 88’ december 12-én, akit akkor ragadott el, amikor a kislány egy barátjától indult haza. Az autójába kényszerítette, és egy nagurii parkolóba vezetett, ahol kényszerítette áldozatát, hogy levetkőzzön, miközben ő fényképeket készített róla. Miután megölte a gyereket, a kezeit és lábait hátrakötözte, a testét a kocsi csomagtartójába tette, és letakarta egy lepedővel. A ruháit egy erdőben rejtette el, a holttestet pedig a szomszédos parkolóban hagyta. Ahogyan az első áldozatánál, most is fokozni akarta Erika szüleinek kínját: nekik is küldött egy levelezőlapot, amire újságokból kivágott betűkkel azt írta: „Erika. Hideg. Köhög. Nyugszik. Halál.”

Fél éves szünet következett, majd 1989. június 6-án megtörtént a következő gyilkosság.  Miyazaki megkérte az ötéves Ayako Nomotót, hogy készíthessen pár képet róla. Miután ez megtörtént, kislányt is a kocsijába csalta, és végzett vele, majd a lakásához hajtott, és két napon át fajtalankodott a testtel, miközben fényképeket készített róla különféle pozitúrákban, valamint le is videózta.

Mikor a tetem elkezdett bomlani, a férfi kibelezte. A torzót egy temetőbe vitte, a fejet a közeli hegyekbe. A kezeket viszont megtartotta magának: vért ivott belőle és egy részét meg is ette. Attól való félelmében, hogy a rendőrség rátalál a testrészekre, elment a fejért és a torzóért és innentől az otthoni ruhásszekrényében tartotta azokat.

Erika Namba és Ayako Nomoto

Letartóztatása és a tárgyalás

A letartóztatása óvatlanságának volt köszönhető. 1989. július 23-án egy parkban megpróbálta beleerőszakolni a fényképezőgépének objektívját egy iskoláslány nemi szervébe.  Szerencsére a lány apja a közelben volt és meghallván a sikítozást lánya segítségére sietett, így Miyazaki kénytelen volt mezítláb, meztelenül elmenekülni. Később visszatért a helyszínre az autójáért. Ekkor fogták el: az apa hívására érkező rendőrök. A kétszobás lakásának átkutatása során 5763 darab videókazettát találtak, közöttük az áldozatokról készült felvételeket is. Innen kapta az „Otaku gyilkos” elnevezését is, amit a média aggatott rá: az otaku jelentése olyan személyt takar, aki megszállottan rajong valamiért, többnyire mangákért vagy animékért. A gyűjteménye nagyrészt animékből és slasher horrorból állt. Az inspirációt a testek feldarabolásához a legendás japán horrorsorozat a Guinea Pig második részéből a Flowers of Flesh and Bloodból vette.

A gyilkos hálószobája és a halmokban álló videokazetták

A tárgyalása 1990. március 30-án vette kezdetét. Miyazaki néha teljesen összefüggéstelenül beszélt, egy rejtélyes figurát, a patkányembert hibáztatott tetteiért. Állítása szerint ez a félig ember félig patkány teremtmény többször meglátogatta, és azt ígérte neki, hogyha kislányokat öl számára, akkor visszakapja a nagyapját. A férfi több rajzot is készített róla, amiket be is mutatott a bíróságnak.

A törvényszéki pszichológus ennek ellenére beszámíthatónak találta, bár a jelentés tartalmazta, hogy skizofréniában és disszociatív személyiségzavarban szenved, de az elkövetéskor tisztában volt tettének következményeivel. A vélemény kitér arra, hogy a férfi különlegesnek érezte magát kis pénisze és torz teste miatt, a kislányokat pedig csak egy képregény mellékszereplőinek látta.  A szakértő szerint a férfi elsősorban pedofil volt és csak ebből következően lett gyilkos. A kislányok megölése csak az irántuk való megszállottságának kiteljesedése volt.

1997-ben kötél általi halálra ítélték, amit később a legfelsőbb bíróság is helybenhagyott. 2008. június 17-én felakasztották.

 

wikipedia.com

criminalminds.wikia.com

www.rebelcircus.com

ScapeGoat

-

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: