Szellemidézés

Tudjátok- e, hogy miként kell szellemet idézni? Mert, ha nem, akkor figyeljetek jól! Íme néhány apróság annak a bátor halandónak, aki elég merészséget érez magában ahhoz, hogy próbára tegye önmagát és barátait. Bevallom én még nem vettem részt hasonló összejövetelen, de a kíváncsiságom már többször fel- fel villantotta a témát. Inkább azt tanácsolnám, hogy csak elméletben játszatok a gondolattal, mintsem összeülve próbáljatok előcsalogatni néhány esetlegesen gonosz lelket, ha egyáltalán lehetséges persze.
Pontokba szedve, állítólag így állhatunk neki egy idézésnek:
 
 
 
1. Egyedül nem ajánlatos belefogni, de 3, 7, illetve 9 ember semmiképpen ne vegyen részt a szeánszon. Ezek a számok mágikus jellemmel bírnak, és nem éppen a jót idézhetik meg. A várt szellem helyett, egy rosszabb, negatív erővel rendelkezőt csalogathatunk elő.

 

2. Mindig nyugodt, kiegyensúlyozott, lelkileg stabil állapotban kell lenni. A labilis idegzetű emberbe hamar beleszállhat a megidézett szellem, így aztán azt nem egyszerű visszaküldeni oda, ahonnan jött. Akár az őrületbe is kergetheti a megszállt szerencsétlent.

 

3. A környezet csendes, nyugodt hely legyen. Temetők, hullaházak, ahol negatív erők loholnak szerte, veszélyes lehet próbálkozni. Igaz, ott bizonyára találunk bolyongó lelkeket, de nagy a valószínűsége annak, hogy azok még nem tudják, hogy meghaltak, ezért esetleg zavarodottak, és csak a megfelelő alkalomra várnak. Arra, hogy lecsaphassanak egy földi halandóra.
 
 
 

 

4. Határozottnak kell lenni. Ha nem azt a személyt sikerül megidézni, akit szerettünk volna, tudni kell őt elküldeni. Nem szabad félelmet mutatni, mert akkor sosem szabadulsz meg tőle, életed végéig a nyakadon marad, és csak szakember képes elűzni.

 

5. Soha ne szakítsuk meg hirtelen a kört, bármi meglepő dolog is történik! A szétugrás, elszaladás, az éppen megidézett lelket a földön tarthatja, így veszélyt hozva nem csak az idézőkre, hanem mindenki másra is.
 
 
 

 

Most pedig jöjjön a borzongató történet, egy 23 évvel ezelőtti szellemidézésről.

A romániai laktanyában, katonák ültek le szellemet idézni. Körbeültek egy asztalt, tenyereiket rátették, és összeérintették az ujjaikat. Egyikük körbejárta az asztalnál ülőket, és szólítgatni kezdte a szellemet. Az asztal egyszer csak megremegett. A katonák hitetlenkedve néztek egymásra, illetve az asztal alá, hogy ki mozgatja azt. Miután nem találtak bizonyítékot a csalásra, tovább folytatták az idézést. Kérdezgetni kezdték a szellemet, és kiderült, hogy az egyik katona rokona, és erőpróbára akarja hívni a katonát. A katona felállt, és teljes erejével lefelé nyomta az asztalt, de az meg se moccant. Ezután megkérdezték a szellemtől, van-e olyan a társaságban, akit nem kedvel. Ekkor az egyik katona felé elindult az asztal, és egészen a szekrényig nyomta. A falfehér katona segítségért kiáltott, majd az asztal négy lába négy irányban kitört, az asztallap pedig a földre csattant. A jelenség azóta is megmagyarázhatatlan, az élmény pedig örök nyomot hagyott a katonák emlékezetében.

írta: Antal Zsolt

forrás: rémsztorik, femina

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: