Pedro Lopez, az Andok szörnyetege

1948-ban Kolumbiában kitört polgárháború, ami tíz évig tartott. Az utcákat elárasztotta az erőszak, mindennaposak voltak a nyilvános kivégzések, lefejezések és keresztre feszítések. 200 ezer ember halt meg ez alatt az időszak alatt. Egy ilyen korszakban született egy kisfiú, aki később az Andok szörnyetege nevet kapta, amit azzal érdemelt ki, hogy óvatos becslések szerint háromszáz fiatal lányt erőszakolt és ölt meg három év alatt.

Pedro Alonzo Lopez  1948 október 08.-án született, Santa Isabelben. Apját Medardo Reyest, a jobboldali aktivistát, születése előtt hat hónappal lőtték le miközben társaival egy vegyesboltot védett a fosztogató csőcseléktől.

Anyja prostituált volt, aki verte a gyerekeit. Lopez visszaemlékezése szerint a gyerekek csak egy vékony függönnyel voltak leválasztva attól a helyiségtől, ahol az anyja kereste a kenyérrevalót, így nem ritkán szem és fültanúi voltak, annak is, hogy a kliensek bántalmazzák anyját.

Lopez a 13 gyerek közül a hetedikként látta meg a napvilágot, udvarias kisgyereknek tartották, aki tanár szeretett volna lenni ha megnő. De a sors más utat szánt neki.

Nyolc évesen anyja rajtakapta, hogy a nővére mellét fogdossa, és ezért kirakta a szűrét. Először csak a város határába vitte és ott magára hagyta, de onnan visszatalált és a könyörgése ellenére anyja feltette egy távolsági buszra, ami 300 kilométerrel távolabb rakta le.

Az ország fővárosába, Bogotába került, ahol egy hajléktalan gyerekbandához csapódott. Koldult és basucót szívott ami a kokain egy finomítatlan formája.

Egy napon egy idősebb férfi lépett hozzá, aki fedelet és ételt ígért neki,  ami egy reménysugár volt, ami azt jelentette, hogy a  világ nem egy jó hely, de néha lesz jobb is. Pedro vele ment, de a férfi oltalom helyett többször megerőszakolta és magára hagyta. A börtönben készült egyetlen interjúja alatt azt mondta, hogy ekkor döntötte el magában, hogy az lesz életének célja, hogy minél több ártatlan lány erőszakoljon és öljön meg. Ráeszmélt, hogy az egész világ ellene van, és ő ezért bosszút esküdött.

Továbbra is koldulásból és kisebb lopásokból tartotta el magát, mígnem tízévesen végre rámosolygott a szerencse egy rövid időre. Egy idősebb amerikai pár rátalált az utcán csatangolás közben, és a segítségére siettek. Kapcsolataik segítségével helyet találtak neki egy bentlakásos iskolában, amit árváknak tartottak fenn. De ez sem tartott örökké. Tizenkét évesen az egyik tanára molesztálni kezdte. A világ iránt érzett gyűlölet pedig csak nőtt.

Az utcán kötött ki ismét. 18 évesen börtönbüntetésre ítélték egy autó ellopása miatt. A bevonulása utáni második napon a foglyok csoportosan megerőszakolták. Lopez megfogadta, hogy bosszút áll, és állta is a szavát. Négy megerőszakolója közül hárommal végzett. Végre sikerült levezetnie benne lakozó dühöt. A dél-amerikai börtönviszonyok mellett ez nem volt egy komoly ügy. Az ügyet önvédelemként tárgyalták és összesen két évvel hosszabbították meg a büntetését miatta.

1978.-ban szabadlábra került, ő pedig élt a lehetőséggel: egy hét alatt három gyilkosságot követett el.

Csak 9 és 20 év közötti fiatal lányokat ölt, a későbbi pszichológiai szakvélemény szerint, azt az ártatlanságot akarta elpusztítatni, ami az ő gyerekkorából hiányzott. Általában egy kisebb ajándékkal édesgette magához a lányokat majd egy éjszakán át becézgette őket mintha az apjuk lenne. Majd a hajnal közeledtével megerőszakolta, és a felkelő nap első sugaraiban megfojtotta őket, majd átvágta a torkukat. Saját bevallása szerint sosem ölt éjszaka mivel pazarlás lett volna, ha nem nézhet a szemükbe mikor a kezei az utolsó leheletet is kiszorították belőlük.

A pszichológus szerint azért nézte az arcukat, mert így láthatta, ahogyan az ártatlanság átadja a helyét a félelemnek és a fájdalomnak.

Állítása szerint szerette volna megölni egy turistacsalád szőke lányát is, de hiába követett több családot is napokig, azok úgy vigyáztak a gyerekeikre, hogy végül letett tervéről.

Egyszer viszont megpróbálta elragadni az Ayachucos törzs egyik kilenc éves kislányát, de lebukott. A bennszülöttek félholtra verték, nyakig a földbe ásták és mézzel kenték be a fejét, hogy a hangyák végezzenek vele, de szerencséjére arra járt egy misszionárius nő a dzsipjével és megígérte a törzsnek hogy a perui hatóságok kezére adja, de ehelyett A kolumbiai határra hajtott vele és ott elengedte, nem is sejtvén hogy mekkora veszedelmet hoz ezzel a környékbeli lányokra. Jellemző Lopez gondolkodására hogy a börtönbeli interjújában azt mondta megfordult a fejében, hogy megöli a misszionáriust, de túl öreg volt már az ő ízlésének. A saját szavaival:

„Olyan ez, mint  csirkét enni. Miért ennél vén tyúkot, ha megehetsz egy fiatal pipit is?”

A lebukása 1980.-ban történt, mikor egy forgalmas piacon megpróbált elcsalni egy kislányt. Szerencsére az anya résen volt és segítségért kiáltott, őt pedig a rendőrség kiérkezéséig fogva tartották.

Természetesen megtagadta a hatóságokkal való együttműködést, de egy Pastor Cordova Gudino nevű rendőrtisztnek ravasz ötlete támadt. Beépült a foglyok közé, és Lopez bizalmába férkőzött. A munka meghozta gyümölcsét: rövidesen bevallotta neki a gyilkosságokat és megjelölte a helyeket is ahol elföldelte a testeket. A hatóságok végül is 57 holttestet találtak, de 110 gyilkosság elkövetésével vádolták meg. Becslések szerint ehhez a számhoz még hozzá kell adni 200-at, amiket a környező országokban követett el.

  1. július 31-én Pedro Lopezt elítélték és az Ecuadorban kiszabható legnagyobb büntetést kapta: 16 év börtönt. Az ítélet hatalmas felháborodást keltett, ezért később a kiszabható büntetések felső határát 25 évben maximalizálták.

A fejére egy nem hivatalos vérdíjat tűztek ki. Az az ember, aki megöli, legyen civil, rab, vagy akár börtönőr, 25 ezer dollárt kap az áldozatok családjától.

A kecsegtető ajánlat ellenére sikerült túlélnie a büntetését és 1998-ban szabadon engedték. Pár börtönőr egy rabszállítóval a határhoz vitte ahol kapott némi készpénzt és ruhát és egy üveg vizet. Egy hónap múlva ismét Ecuadorban kapták el – ami a sorozatgyilkosok számára egy remek hely, mivel azon kevés dél-amerikai ország közé tartozik ahol nincs halálbüntetés – és megpróbálták visszatoloncolni.

Legutoljára az anyja látta, akit egyszer meglátogatott. Eladta a nő székét és az ágyát, majd továbbállt.

Azóta nem senki nem tud a hollétéről.

wikipedia.org

ScapeGoat

-

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: