Olyan helyzetek, amelyekben valószínű meghalnál a félelemtől

Most olyan félelmetes helyzeteket hoztunk nektek, amelyekben bizony megőrülnénk a félelemtől, hogyha a valóságban is megtörténne velünk!

1. Éppen a tükörbe nézel, amikor meglátod, hogy a tükörképed pislog.

2. Éjjel az ágyadban fekszel, és a párod megkérdi, hogy miért veszed olyan hangosan a levegőt. De te nem vetted hangosan.

3. Belépsz a fiad szobájába, aki megkéri, hogy nézz be az ágya alá. Odalent a fiaddal találod szembe magad, aki azt suttogja, hogy van valaki az ágyán.

1e520d6534cfda5deb885168871b0a43

4. Éjjel egyedül mész ki a WC-re, a villanykapcsoló után nyúlsz, de már másnak a keze van ott.

5. Úgy hallod éjjel, hogy valaki lélegzik a szobádban. Körülnézel a szekrényben, és mindenhol. De a plafonra nem néztél fel…

6. Az ágyadban fekszel a sötétben, amikor egy idegen férfi lép be a hálód ajtaján. Sikítani próbálsz, de nem jön ki hang a torkodon.

Jó éjszakát!

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

2 thoughts on “Olyan helyzetek, amelyekben valószínű meghalnál a félelemtől

  • 2016-10-12 at 12:40 PM
    Permalink

    Nekem egyszer már volt olyan, hogy este, elalvás előtt, majdnem félálomban felnéztem a szobámban, mert mintha lopódzást hallottam volna előtte; persze tök lusta voltam, felnézni, mert már inkább szundiztam volna, de összeszedtem magam, hogy megnyugodjak, és úgy aludjak el. Nos, azt láttam, hogy ott áll a sötétben egy idegen alak. Jól hangzik, mi?
    Innentől a következő történt:
    Szinte öntudatlanul felugrottam, és elkezdtem menni felé. Persze fogalmam sem volt, mit csinálok, hogyha odaérek, de ezen nem gondolkodtam. Mikor már majdnem ott voltam, akkor vett csak észre engem a faszi – aki amúgy egy betörő volt -, és elmenekült, végig az előszobán át ki a kivilágított lépcsőházba, ahol a társa várta, és ketten lerohantak a lépcsőn. Eztán egészen nyugodtan odamentem az ajtóhoz, ráfordítottam a kulcsot a kívül is kilincses, előtte bezáratlan zárra, és beakasztottam a láncot. Az egész olyan 5 mp alatt zajlott le.
    Utána felhívtam a rendőröket, és akkor kezdtem el félni.
    Sztem jól reagálok krízishelyzetben. 🙂
    Viszont azóta estére mindig zárom az ajtót. Minden olvasó zárja!

    Reply
  • 2016-10-12 at 12:49 PM
    Permalink

    Ja, és az előzőhöz annyit, hogyha az ember tényleg találkozik valami olyan helyzettel, amiről előtte képzeletében azt feltételezte, hogy bizonyára megőrülne a félelemtől benne, akkor nem biztos, hogy ez valóban meg is történik magában a szituációban. Ilyenkor a test és az agy egy másik, pusztán védelmi és túlélést maximálisan segítő funkcióba kapcsol át, szemvillanásnyi idő alatt, és ami abban a funkcióban történik, na az az ép ésszel felfoghatatlan, regényben majdnem hitelesen megírhatatlan.
    Aki került már ilyen helyzetbe, az tudja, miről beszélek.

    Reply

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: