Lemur (Lemures)

Mostanában a lemúrokról az elképesztően cuki, szőrös, gyűrűsfarkú makik jutnak az emberek eszébe. Vagy a Madagaszkár című film. Nos, ez természetesen nem volt mindig így. Az ókori rómaiak számára a lemúrok egyáltalán nem jelentettek semmi olyasmit, ami kedves vagy vicces lett volna, épp ellenkezőleg.
 
A lemúrok félelmetes lények voltak, akiknek említésére még a nem túlságosan babonás rómaiak is összerezzentek. A lemur (többesszám: lemures) a holtak lelkének árnyéka, akik itt ragadtak, és a földön kísértik az élőket. A halál dögletes bűzét hordozzák magukkal, ha valaki megpillantja az arcukat, nem egy szép ember vonásait fedezi fel, hanem egy oszló holttest rohadó testét. Öltözetük az a ruha, amiben eltemették őket hozzátartozóik.  Férfiak és nők egyaránt válhattak lemurrá haláluk után.
 
Hátborzongató megjelenésük általában napnyugta utánra, éjszakára tehető, a napfény védelmet biztosít az élők számára. Bizarr kinézetük azonban apró ártalmatlan kényelmetlenség ahhoz képest, amit képesek megtenni. Fájdalmat és sérülést is okozhatnak az élőknek, sokszor bosszúszomjas kísértetek, akik életükben ért kellemetlenséget torolnak meg ily módon. Általában a rokonok életét nehezítik meg, de olykor olyan személyekét is, akik felelősek lehetnek a halálukért, vagy valamivel megkárosították őket.
 
A lemurok az ókori római néphit fontos részét képezték, olyannyira, hogy még ünnepük is akadt. A Lemuria fesztiválját májusban tartották, és a családfő számára tartogatott feladatot. A ház ura éjfélkor felkelt, és a család és a ház megtisztulását segítő igéket kántált, és fekete babot szórt szét, ami a római babonák szerint védelmet nyújtott a kísértetektől.
Forrás: Britannica.com
Képek: tumblr
Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.