Közlekedés a jövőben

Ma Simon Gergely újabb futurológiai cikkét olvashatjátok a jövő közlekedéséről!

VEZETŐ NÉLKÜLI JÁRMŰVEK?

A tömegközlekedés, az áru- és személyszállítás tekintetében ma is folyamatos a technikai, infrastrukturális és társadalmi elvárásokat kielégíteni próbáló megújulás, a modern átrendeződés. A közlekedési járművek terén pedig már eddig is számos érdekességet, számos új fejlesztést figyelhettünk meg, amelyek merőben új kiegészítésekről, alternatív megoldásokról és a kényelem teljessége érdekében páratlanul korszerű funkciókat tartalmazó négykerekű járművekről szólnak. A távoli jövőben ez a dinamizmus tovább fog bővülni, s immáron sci-fi filmekbe illő, vezető nélküli környezetkímélő gépkocsik fognak robogni az automatikus úthálózatok sűrűjében.

Izgalmas és fantáziadús a futurológia minden területe, így van ez a közlekedési technológiák bűvöletében is, hiszen úgy tűnik, sohasem múlhatjuk felül önmagunk képességét és tudáshalmazát. Mindig hódítanak újabb fejlesztések, agytekervényeket megmozgató kreatív elemek, minden igényt és kényelmet lefedő funkciók, a biztonságot garantáló, a környezetvédelmet előtérbe helyező, és az alternatív üzemanyagok hatékonyságára, fogyasztására fókuszáló elképzelések, konkrét megoldások.
Nos, a talán nem is olyan távoli jövőben radikális változásoknak lehetünk tanúi, hiszen 30 – 40 év múlva mondjuk egy elektromos ablakemelő már épp olyan alapfelszereltségnek fog számítani, mint egy beépített GPRS készülék. Ma még sokan – egyébként joggal – panaszkodnak a magas üzemanyagárakra, a kátyús, helyenként rossz minőségű és elhanyagolt úthálózatra, a környezetszennyezésre, városi szmogra, vagy egy, a háborús időszakhoz hasonlító, évente több ezer emberéletet követelő közlekedési balesetekre.
Ezen kedvezőtlen körülményeket elhárítandó és kiküszöbölendő, a tudósok már több évtizede küzdenek azért, hogy minden problémára megoldást találjanak. Koncepciók, elméletek és papíron lévő tervek tömkelege közül most egy sokak által mély szkepticizmussal viseltetett, a gépkocsi kontrolljáról jelenleg alkotott kép gyökeres átértékelésére gondolok, ami magában foglalja a teljes személyautó irányításának átruházását egy beépített automata kütyüre, mely előre beállítható, betáplált adatokkal működve teljesen önvezérelt állapotba kerülve képes teljesíteni a számunkra elérni kívánt úti célt.
 

Mercedes-Benz-F-015-self-driving-car

Balesetek nélkül…

Alternatív megoldásként többekben egy ember formájú robot is felsejlik a volán mögött, ám ezt egyre többen elvetik, s egy hús –vér sofőr személyét helyettesítő mechanikus szerkezetben gondolkodnak. A távoli jövőben tehát nem lesz szükség emberek irányította gépkocsikra, hiszen azt részben (vagy teljes egészében) gépek fogják átvenni. Ön belegondolt már abba, hogy többé nem kell kormányoznia, irányítania az a saját autóját? Egyszerűen beül, beköti és kényelembe helyezi magát, az autója pedig közben ügyel, s gondoskodik mindenre: az ön biztonságára, az útviszonyokra, de legfőképpen a cél elérésére.
Elképzelhetetlennek hangzik? Szerény véleményem szerint egyre közelebb állunk egy olyan közlekedési struktúrához, melyben, ha nem is az ötödik elemben látott repülő autók, de mindenképpen a vezető személyt nélkülöző megoldások látnak majd napvilágot, és terjednek el.
Erre szükség is lesz, hiszen közlekedési kultúránk messze nem képvisel magas fejlettségi szintet, nem beszélve egyéb fent felsorolt problematikus tényezőkről. Nos, a vezető nélküli autókkal minden problémát nem orvosolunk, de jelentősen javítunk a közlekedést érintő hátrányokon, érezhető problémákon. Például jelentősen csökkenthetjük (sőt, egy kis tervezői bravúrral, akár meg is szüntethetjük) a közlekedési baleseteket. A vezető nélküli járművekkel elejét vehetjük, hogy ittas állapotban volán mögött ülő sofőrök bármilyen módon is balesetet okozzanak, illetve, hogy szabálytalan előzés körülményei közepette felelőtlenségük bármiféle tragédiába torkolljon. A teljes felelősséget nem venné le, csak enyhítené, s azé lenne a felelősség, aki az autó birtokosa.
Gondoljunk csak bele: nincsenek többé disco – balesetek sem, vagy egyéb meggondolatlan cselekedetből bekövetkező halálos kimenetelű, vagy számos sérüléssel járó tragédiák. Ma Magyarországon évente átlagosan mintegy 15 ezer ember sérül meg, és mintegy 600 fő veszti életét közlekedési baleset következtében. Ez a szám némely esetben magasabb értéket képvisel, olyan területekhez viszonyítva, ahol gyakorlatilag fegyveres konfliktus van érvényben. Elképesztő adat. No, ezt lenne áldásos végérvényesen megszüntetni. Mivel az autókat teljesen nem lehet kizárni, kitiltani a forgalomból, a mögöttük álló sofőrök kontrollját, felelősségét kellene így nagyobb részben megszüntetni…
 

27D226A800000578-3049066-image-a-143_1429631229793

„Okos utak, intelligens autók”

 De a vezető nélküli járművek koncepció önmagában még nem reális elképzelés, hiszen elsődlegesen szükség van olyan infrastruktúrára, háttérre, mely mindezt a legkisebb bibi nélkül biztosítani tudja. Egy automatikus úthálózat minderre megfelelő feltétel. Tegyük fel, hogy bepötyögtük kedvenc autónkba az úti célt és várjuk, hogy oda is vigyen minket. Ez nem ilyen egyszerű… Először is biztos információval kell rendelkezni az egyes útvonalszakaszok, kereszteződések átbocsátó képességeiről.
Az automatikus útvonalrendszerekre szükség lesz, legalábbis a nagyvárosokban. Az Egyesült Államokban évente mintegy kétmilliárd dollárt költenek ennek a témának a kutatására. Egészen biztos, hogy a tömegközlekedés sohasem lesz olyan fejlett, hogy minden igényünket kielégítse, az egyéni közlekedésre a nagyvárosokban továbbra is szükség lesz. Ezek az intelligens utak képesek lesznek megszámolni, megmérni a rajtuk átzúduló forgalom mennyiségét és irányát, képesek lesznek megkülönböztetni például a sietős mentő, rendőr és tűzoltó autókat és nekik elsőbbséget biztosítanak.
A műholdak és az úttestbe épített kódleolvasó rendszerek mindehhez táptalajt nyújthatnak, amit egy globális helyzetjelentési információs rendszer foghat át. Bár egy globális automatikus úthálózat nem lenne olcsó beruházás, csak ennek előfeltételeként lehetne megvalósítani a vezető nélküli járművek forgalomba helyezését. Az „okos utak” félig-meddig csökkentik a gépjárművezetőre jutó terhelést, az okos robotsofőrök viszont elvileg teljesen mentesíteni tudnák a sofőröket ettől a munkától. Ez a kérdés ma még technikailag megoldatlan, noha évtizedek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek mindennek a problémakörnek a megoldására.
Az alapprobléma az, hogy sajnos a jelenlegi elektronikus rendszerek sem igazán képesek alakfelismerésre. Közlekedési járműveket, táblákat ugyan lehet, hogy gond nélkül felismernének, de hogy az út menti fák, gyalogosok, vagy a falakon virító graffitik ne zavarják meg tájékozódási rendszerüket, ma még elképzelhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy innentől kezdve minden egyes autót ennek megfelelően kellene kihozni a futószalagról. Úgy kellene átalakítani belső terüket, hogy megfeleljen mindezen követelményrendszernek, vagyis, ne egy ember sofőr részére kialakított „vezérlőpultot” hozzanak létre, hanem egy kormány nélküli önműködő masinát. A mesterséges intelligenciában, az adatkezelésben és az alakfelismerésben jelentős haladást kellene elérni, hogy rendezni lehessen minden feltételt, ami ahhoz szükséges, hogy mondjuk mindenféle kormányozás vagy belső irányítás nélkül, nyugodtan hátradőlve a kényelmes bőrülésen, teljes biztonságban odaérhessünk, mondjuk a mama születésnapjára.

future-transportation

A legtöbb tudós 2020 körüli időpontra datálja a vezető nélküli járművek megjelenését, ám ha figyelembe vesszük a jelenlegi realitásokat, ez a prognózis meglehetősen korainak tűnik, különösen annak fényében, hogy ennek megvalósítására eddig semmilyen komolyabb gyakorlati lépés nem történt. Egy 2050 körüli időpontot is korainak tartok, inkább a XXI. század vége felé nyílik majd komolyabb esély erre a beruházásra. Hogy mit szólnak majd ehhez a gépkocsijukat vezetni imádó sofőrök és az autóversenyzők? Nos, ez már egy másik történet…
De ugyanakkor megjelenhetnek a miniautók is.A nagyvárosokban már szinte elviselhetetlen az állandósult zajjal, szmoggal és idegtépő dugókkal járó kényelmetlen közlekedés, így az autósok részére a több fejlesztés közül beígért micron nevű „miniautó” mindenképpen megfelelő választás lehet a jövőben, hiszen ez az apró méretű, praktikus elektromos kisautó nem csak, hogy tiszta, gazdaságos és környezetbarát, de kis mérete lehetővé teszi a könnyebb parkolást, mozgást és irányítást. Az elektromos miniautót egy francia cég megbízásából magyar mérnökök terveztek és építettek.
A 2012-től forgalomba állított, csökkentett teljesítményű változat akár 16 éves kortól vezethető jogosítvány nélkül, a teljes értékű változatot pedig két darab, egyenként 7,5 kW-os kerékagymotor hajtja, ami a 350 kilogrammos összsúlyhoz képest nagyon dinamikus mozgást tesz lehetővé a gyártók állítása szerint. S, végül de nem utolsósorban ne felejtsük el a távlati szinten besorolást nyerő modern alternatívákat sem. Autóval közlekedni ma már sokak számára inkább kényelmetlen nyűg, mint élvezet, ami elsősorban a gépkocsik nagy számával magyarázható. Az autókkal túlzsúfolt nagyvárosok közlekedési jelzőtáblákkal, jelzőlámpákkal és egyéb jelekkel teletűzdelt betondzsungeljeinek hátterében hiába zajlik a kerékpározás helyes népszerűsítése, a helyhiány elkerülése érdekében az ember előbb-utóbb kénytelen lesz új utakat, modern útszakaszokat létrehozni, bővíteni ,vagy kisebb, praktikusabb gépkocsikat tervezni, esetleg a levegőben is közlekedni tudó járműveket építetni, melyek egy, a  sci-fi buborékvároskához hasonló, város feletti légteret átszelő és egészében kitöltő autópályákon fognak majd a távoli jövőben közlekedni.

SIMON GERGELY

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.