Könyvajánló: Ellen Datlow – Sötétség horrorantológia

Nagyon szeretem a novellákat, valószínűleg azért, mert mindig megelégedettséggel tölt el, hogyha befejezhetek valamit, így a hosszabb könyvek folyamatos frusztráció alatt tartanak. Főleg amiatt, hogy épp nem olvashatok mást, amíg azzal vagyok lefoglalva (igen, kicsit türelmetlen olvasó vagyok). Épp ezért is örültem, amikor a GABO kiadó felajánlotta a lehetőséget, hogy elolvashassam a Sötétség című horror novella kötetét, ami tökéletes olvasmánynak bizonyult a hideg januári napokra. Köszönjük ezúttal is a példányt a kiadónak!

A Sötétség olyan antológia, amely igényes novellák gyűjteménye. A szerzők a műfaj krémjét képviselik, igazán nívós díjakat nyertek el írásaikkal. Ellen Datlow kötetet így egyfajta csemege lehet az írással foglalkozóknak is, hogy most mi is az, ami igazán „trendi” az igényes horrort alkotók között. Éppen emiatt lehetséges, hogy a kötet nem fogja elnyerni azoknak a tetszését, akik a darabolós, slasher horroron edződtek, ugyanis ebben a kötetben a horror igencsak széles skálán villan meg. Megmutatja azt, hogy a mai modern horrorba keveredhet realizmus, science-fiction és fantasy elemek is. Bevallom őszintén, hogy számomra üdítő változatosság volt egy ilyen jól összerakott, igényes antológiát olvasni. Azért is, mert itthon elég szűkre szabottak a lehetőségeink magyar nyelven megjelent horrorkönyvek terén. Valószínűleg a legtöbb ember Stephen Kingig jutna a horrorszerzőkkel kapcsolatos felsorolásban. A rövid bemutatkozásokban megismerhetjük ezeknek a tehetséges íróknak a karrierjét is pár mondatban, és olvashatunk Neil Gaimantől, George R.R. Martiontól , Clive Barkertől és magától, Kingtől is. A kötetet talán a legegyszerűbb úgy bemutatni, hogyha pár mondatot szólunk az összes novelláról. A Sötétség mindenképpen megmutatja, hogy létezik irodalmi igényességgel megírt, high literature horror is, amelyek közül sok méltán bekerülhet majd a klasszikusok közé.

Fülszöveg:

Ellen Datlow, a science fiction-, fantasy- és horror-novellairodalom talán legismertebb szerkesztője ebben az egyedülálló antológiájában sokszínű válogatást kínál két évtized horrorterméséből. Az ínyenc gyűjtemény novelláiban kifinomult pszichológiai érzékenység keveredik felkavaró brutalitással. A huszonöt történetet tartalmazó összeállításban Magyarországon már jól ismert és még csak most bemutatkozó szerzőket egyaránt találunk.

Néhány szó a szerkesztőről: 
Ellen Datlow 1949-ben született, és több mint harmincöt éve dolgozik science fiction-, fantasy- és horrornovellák szerkesztőjeként. Száznál is több antológiát állított össze, többek között a The Best Horror of the Yeart, a Lovecraft’s Monsterst és a Nightmares: A New Decade of Modern Horrort. Többször is megnyerte a World Fantasy-, a Locus-, a Hugo-, a Stoker-, az International Horror Guild- és a Shirley Jackson-díjat. 2014-ben a World Fantasy Életműdíjjal is kitüntették. New Yorkban él.

Clive Barker: Jacqueline Ess akarta és végső akarata
Clive Barkert nem sok horror olvasónak kell bemutatnunk. Ez a novellája belesimul a Barkeres hangulatba, hiszen igencsak szürreális, tele fűtött szexuális utalásokkal és véres gyilkolással. Mindenképpen érdekes darab, amelynek középpontjában egy nő áll, aki hihetetlen erők birtokosa.

Edward Bryant: Csirketánc
Ha akarunk még Barkernél is szürreálisabb novellát olvasni, akkor a Csirketánc lesz a megfelelő választása. Talán többszöri olvasás is kell, hogy itt minden a helyére kerüljön, hiszen egy bizarr, eltorzult és velős írással találkozhatunk.

Thomas Ligotti: Az álarcok nagyobb ünnepsége
Ligotti szintén egy eltorzult világba kalauzol el bennünket, ahol az emberek álarcokba burkolóznak egy ünnepség kapcsán.

George R. R. Martin: A körteforma ember
Az egyik kedvenc novellám a gyűjteményből. Martin ebben megmutatja, hogy a horror műfajában is épp úgy otthon van, ahogy a fantasyban. A történet középpontjában egy furcsa, undorító ember áll, aki egy lány életét keseríti meg. A feszült hangulat a véglegetekig fokozódik.

Peter Straub: A borókafa
Ez egy nagyon komoly novella, amelynek középpontjában a szexuális bántalmazás áll. Elképesztett, ahogy Straub képes volt visszahozni tökéletesen egy kisfiú gondolatait, és egy borzalmas élmény hatását, amely egy egész életre rányomja az ember életére a bélyeget. Reális, hatásos novella.

Dan Simmons: Két perc negyvenöt másodperc
Nagyon fura írás, amely inkább sci-fis elemeket tartalmaz, szintén olyan, amit érdemes többször is elolvasni, emésztgetni. Amennyire rövid, annyira sokáig kell utána gondolkodni rajta.

Pat Cadigan: Erő és passió
Hogyha valaki klasszikus értelemben vett horror-elemeket szeretne, akkor Pat Cadigan ezt is elhozza nekünk, ugyanis a történetben felbukkannak a vámpír, és az ilyesféle természetfeletti elemek nem igazán jellemzőek erre a különleges kötetre.

Joe R. Landsdale: A telefonáló nő
Amennyire beteg ez a novella, annyira szerettem. A középpontban egy író áll, aki különleges élményeit foglalja össze egy idegen, kissé megzavarodott nővel. A horrort itt is a lélek mély bugyraiban rejlő zavartság, a lelki betegségek okozzák. Hihetetlenül jó írás.

Kathe Koja: Szörnyszülöttek
Nagyon szürreális családi képet villant meg előttünk Kathe Koja. Olyan embereket, akik behozzák a hétköznapi élet valóságosságát.

Stephen King: Csattogó fogsor
Ezt a novellát már korábban is olvastam Kingtől, eredetileg a Rémálmok és Lidércek kötetben is megjelent. Nagyon Kinges, a középpontjában egy szerencsétlenül járt pasast ismerhetünk meg, aki egy vihar közepén vesz fel egy kétes stoppost. De legnagyobb szerencséjére éppen ezelőtt vásárol egy csattogó fogsort.

Lucius Shepard: Kis éji zene
Nagyon furcsa, lázálomszerű novellát olvashatunk Shepard tollából, amelyben egy dallam őrjíti meg az embereket. Leginkább Josh Malerman, a Végzet tébolyult kereke regényére emlékeztetett.

Poppy Z. Brite: Kalkutta, az idegek ura
Brite stílusa elképesztő, a horroron belül olyan képeket volt képes felvillantani, amitől a zombik sújtotta Kalkutta szagosan, ízesen, tapinthatóan elevenedik meg előttünk. Hihetetlen írói eszköztárral írja le ezt a borzongató sztorit.

Elizabeth Hand: A vilikirály
A vilikirály még tízéves koromban traumatizált. Ezt a hangulatot hozza vissza Hand ebben a csavaros, elmebeteg novellában, amelyben ördögi alkuk és a természetfeletti is szerepet kap. Emellett kifacsart mesehősök is bejátszanak, és bebizonyítják, hogy a gyerekeknek szánt mesék a legborzongatóbbak.

Dennis Etchison: A kutyafuttató
Érdekes novella a Los Angeles-i középszerű feltörekvők életéről, a prérifarkasokról és a megszökött kutyákról. A végén elgondolkodtató csattanóval.

Michael Marshall Smith: Esős idő
Ez igazi realista horror. A nehéz férfisorsról szól, egy igazi angol pubba kalauzol el bennünket, ahol a főszereplőt az események mozgatják, kirángatják nyugodt életéből. Lassan növekszik a feszültség, majd elborzaszt a helyzet realitása.

David J. Schow: Mennyország a hűtőben
Schow novellája hihetetlenül tömör. Mesterien belezsúfol egy tízoldalas novellába egy három szálon futó, kifacsart történetet, aminek a középpontjába egy gyilkossági ügy áll, és egy férfi, aki furcsa mennyországra lel egy hűtőszekrényben.

Joyce Carol Oates: ■■■■■
Odáig voltam ezért a novelláért, Oates tökéletesen ábrázolja benne a gyerekkori traumát, a blokkolt emlékeket, ezt is egyes szám első személyben. Pontosan nem ismerhetjük meg, mi történt, hiszen maga a traumatizált sem gyerek sem látja élesen, mi is történt vele.

Neil Gaiman: Felfalva
Gaiman forgatókönyvszerű novellája nem teljesen illik a Gaimanes, sokszor mesés világhoz. Igazi, véres horror-mű, az egyik legdurvább a novellák között. Gyorsan fogyasztható, de nehezen emészthető.

Kelly Link: A hívó kalapja
Borzongató, modern kísértettörténet középpontjában két ikerlánnyal és furcsa bébiszitterükkel és egy régi házzal. Minden megvan benne, ami egy jó borzongáshoz kell.

Gene Wolfe: A fa a kalapom
Igazi, lázas novella, amely egyenesen Afrikába repít bennünket. A főszereplő beteg képzelgései miatt csak kapkodjuk a fejünket, hogy valójában mi is történik. Lehetséges, hogy többszöri olvasás más és más értelmezéseket mutatnak nekünk.

Steve Rasnic Tem: Forróság
Ez az írás a trauma feldolgozásáról, feldolgozhatatlanságáról szól. Hihetetlenül jó novella, amelynek középpontjában a gyász áll.

Ramsey Campbell: Húrok nélkül
Hajléktalanok, utcai zenészek, sötétség, éjszakai rádiós műsor, egyedüllét és bizarr történések.

Terry Dowling: Öltés
Borzongató, hidegrázós történet, középpontjában Öltés Úrról, aki bizony nem csak a gyermeki fantáziák sötét bugyraiban él. Hogyha eddig nem féltetek a gyerekektől, akkor lehet most ez megváltozhat.

Glen Hirshberg: Táncoló Emberek
Nagyon érdekes novella a holokausztról, ilyen mágikus szemszögből még sosem láttam ennek a felfoghatatlan tragédiának a feldolgozását. A generációkról generációkra átívelő öröklődést. Nagyon érdekes írás.

Joe Hill: Apám maszkja
Joe Hill írásait természetesen más ismerem. Az Apám maszkja című novellában sem hazudtolta meg önmagát. Groteszk, őrült írást alkotott, igazi Joe Hilles stílusban.

Hogyha a kötet felkeltette az érdeklődéseteket, akkor a GABO kiadó honlapján kedvezményesen megvásárolhatjátok, ide kattintva.

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

%d bloggers like this: