Ki őrzi az őrzőket? – Avagy 8 érv, ami a WATCHMEN képregény mellett szól

„Figyelem! Ha eddig a képregényt bármilyen előítélettől eltelve »komolytalan«, »csak gyermekeknek való«, »értéktelen« műfajnak tartotta, ideje, hogy megismerkedjen WATCHMEN világával. Biztosra vesszük, hogy megváltozik a véleménye! – áll az ajánlás a háromkötetes Watchmen képregényen. Megszívlelendő tanács. Lássuk a 8 (rövid?) okot, miért is.

1. [„Ki őrzi az őrzőket?”]
A páratlan történet szülei Alan Moore és Dave Gibbons. Alan Moore képregényírót a V for Vendetta(V mint vérbosszú), valamint a The Leauge of Extraordinary Gentlemen (A szövetség) szerzőjeként tisztelhetjük, amelyekből filmadaptációk is készültek. Dave Gibbons képregényrajzoló és illusztrátor; az ő nevéhez köthető a Green Lantern-sorozat, de számos DC Comics karakter történetének illusztrálásában is részt vett, és elnyerte a Jack Kirby-díjat is.

2. [„Közel a vég.”]
A történet nem a megszokott módon mozgalmas és izgalmas: adott egy olyan alternatív 1985-ben játszódó, nukleáris háború szélére sodródó világ, ahol Keene-törvény tiltja az önkényes-álarcos igazságszolgáltatást, ahol a visszavonult szuperhősök görbe tükrei a megbetegedett társadalomnak. A történet a Komédiás halálával kezdődik. A hatóságok mellett Rorschach kezd el nyomozni az ügyében. Minden jel arra mutat, hogy az egykori szuperhősökre egy ismeretlen ellenség vadászik.

3. [Percrekészek]
A WATCHMEN egy alternatív történelmet, társadalmat, kultúrát tár a szemünk elé. Az USA győz Vietnamban, az elnök Nixon marad, a Keene-törvény bevezetésével a maszkos igazságosztóknak leáldozott, így az első generáció jelmezes tagok kultuszának, a Percrekészeknek is. (Nevüket az 1700-as években kialakult önkéntes, angolok ellen szervezett hadtestről kölcsönözték.) A legjobban fogyó parfüm a Nostalgia(Veidt-produktum!), a kontyos punkok a Pale Horse-ra (Fakó Ló) és a Krystalnachtra(Kristályéjszaka) dübörögnek, és a legnépszerűbb képregényműfaj a kalózos.

4. [„Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.”]
Mert mindennel minden összefügg: a WATCHMEN a szimbólumok tárházát nyújtja. Kép és szöveg jól kiegészítik egymást: hol egy bibliai idézet, hol egy Shelley-vers (Ozymandiás)kerül terítékre.

5. [„Nevem Ozymandiás, urak ura.”]
A szereplők szólamai mind egyediek.Ahogy a karakterek is egy-egy személyiségtípust mutatnak be, úgy a nyelvhasználatuk is ennek megfelelően kidolgozott: Rorschach egy noir detektív sötét tónusával jellemzi a világot, míg az emberből fegyverré vált Dr. Manhattan művi, óramű pontosságú beszédével érzékelteti eltávolodását az emberiségtől. Minden fejezet lehetőséget ad a szereplők megismerésére, nem csak egy karakter nézőpontján át kísérhetjük végig az eseményeket.

6. [Devolúció: „Kérdés: Nem vagyunk emberek? Válasz: Mi a Devo vagyunk.”]
Ez nem csak egy képregény, ez a műfajok aranymetszete. A fejezetek között a WATCHMEN világát elmélyítő önéletírások, tudományos cikkek, interjúk, bulvárcikkek jelennek meg. Ezek mind egy kórképet nyújtanak az alternatív társadalomról. A képregényt át- meg átszövi az alternatív!DC Comics kalózképregénye: A fekete hajó meséinek Számkivetve története.

7. [Amikor megállt a Föld]
A 2009-es filmadaptáció rendezője, Zack Snyder egyéni képi világával teremtette meg a képregény hangulatát. Mégis a legtöbb rajongónak csalódást okozott a film: a rendező ugyanis azt az elvet követte, hogy a képregényt panelenként eleveníti meg a filmvásznon. Ez azért problematikus, mert két külön műfaj – képregény és film – időkeretei nem összeegyeztethetők (főleg egy ennyire komplexen értelmezhető comic esetében). Egy képregénynek sokkal több idő jut a cselekmény, a szereplők kibontakozására, mint egy filmnek. Ennek ellenére Zack Snyder annyiban remekelt, hogy a WATCHMEN képregény módszeréhez hűen a valóságunk történelmi eseményeit a szuperhősök megjelenésével megmásította, így sok többletjelentést adó motívumot csempészett a filmbe és tágította az univerzumot. (Ezekre jó példát mutat az alábbi videó.)

8. [Egy világ – egy akarat]
A WATCHMEN az egyedüli képregény, amely a Time magazin „A 100 legjobb angol nyelvű regény 1923-tól napjainkig” listáján szerepel. Az elismerését és népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a műfajok ötvözése: egyben vet fel társadalmi, filozófiai problémákat. Többszöri olvasás után is újabb élményekkel gazdagít, újabb jelentésmozaik kerül a helyére.     

A képregény három kötete a Cartaphilus Kiadó gondozásában jelent meg Bárány Ferenc fordításában (külön köszönet neki a panelről panelre elemzett szócikkeinek).

Kreditek

írta: Kővári Bettina

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: