Ilse Koch élete és rémtettei

Ilse Kochra egyetlen gyilkosságot sem tudtak rábizonyítani. A szemtanúk állítása szerint viszont minden rémtette igaz, amit a buchenwaldi táborban elkövetett.

Ilse 1932-ben belépett az NSDAP-ba, és kapcsolatba került a párt belső körével. Titkárnőként alkalmazták az SS parancsnokságon, ahol összeismerkedett Karl Otto Koch SS tiszttel. Kochot kinevezték a buchenwaldi tábor parancsnokának, ami Németország egyik legnagyobb táborának számított. Az évek során 250000 rabot tartottak fogva, amiből 56000 életüket vesztették.

Karl Otto Koch a nácik között is kegyetlennek számított. A foglyoknak szánt élelemmel üzletelt, és agyonlőtte, vagy megkínoztatta pket. Ilse közben a női fegyőröknek lett a parancsnoka. Luxuskörülmények között éltek a férjével, aki inkább a munkának szentelte az életét. Az asszonyt nem aggasztotta a környezet, inkább büszkén tekintett a férjére, és hitt a náci eszmékben. Szadista, kielégíthetetlen szexuális vágyakkal terhelt, kegyetlen asszonynak ismerték. Sétái közben német juhász kutyáit gyakran terhes asszonyokra uszította. Előfordult, hogy megkorbácsolta a rabokat. Szívesen mustrálta a felsorakoztatott meztelen foglyokat, szép tetoválásokra vadászva. Állítólag később a kiválasztott foglyoknak méreginjekciót adott vagy adatott be orvos szeretőjével, bőrüket pedig kikészíttette. Egy olyan történet is keringett Ilséről, hogy a bőrökből lámpaernyőt készíttetett. ilse-koch

Miután Buchenwaldot 1945. április 11-én felszabadították,  filmet készítettek a táborról. Azon látható egy asztal, melyen két zsugorított emberi fej – melyet Ilse papírnehezéknek használhatott – tetovált bőrök, illetve egy asztali lámpa látszik. A búra ernyője emberi bőrből készült. Az igazság az, hogy mikor Ilse buchenwaldi lakásában házkutatást tartottak, nem találtak ilyen lámpákat, csupán kecskebőrből készült lámpaernyőt. Ha volt olyan, melyekhez valóban emberi bőrt használtak fel, eltűnt a felszabadítás után. Öt tetovált emberi bőrt azonban őriznek az amerikai Országos Egészségügyi és Orvosi Múzeumban és egyet az amerikai Országos Levéltárban, amelyek mind Buchenwaldból származnak.

Ilse egyik volt azoknak a 31 háborús bűnösnek, akik Dachauban katonai törvényszék elé álltak. Végig tagadta a bűnösségét, pedig nagyon sokan tanúskodtak ellene. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 1967. szeptemberében véget vetett az életének. Fiától így köszönt el levélben:„Nincs más kiút. Csak a halál szabadíthat fel.”

Kertész Imre – aki szintén megjárta Buchenwaldot – A kudarc című regényének hőse így gondolkozik: „ahol a gyilkosság közhely, gyilkossá ott az ember nem lázadásból, hanem ügybuzgalomból lesz”. Jorge Semprún „Ilse Kochot démoninak, sátánian gonosz, nagyformátumú személyiségnek ábrázolja, valamifajta modern Faustnak, aki szövetséget kötött a Sátánnal”.

 

Forrás: https://furtherglory.wordpress.com/

Dohoczki Mate

Dohoczki Máté vagyok, 26 éves, és menthetetlenül horrorfüggő. Kipróbáltam már életem során szinte mindent, de egyszerűen nem tudok leszokni. Remélem egy olyan közösségbe kerültem, ahol megértenek, és elfogadnak. :)

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: