A gyerekek és a horror: megengeded, hogy a gyereked ezt nézze?

Ugyan még nincs gyerekem, így csak saját gyermeki szemszögemből tudom megvillantani a témát. Horrorrajongóként születtem. Már hétévesen a Scooby Doo érdekelt, tizenkét évesen már Kinget olvastam. Szerencsére a szüleimmel nem harcoltam túl sokat ezen a témán. De kérdés, hogy szülőként mikor is engedheti meg a ember, hogy a gyereke horroros vizekre evezzen? Általában a félelmetes dolgok iránti rajongást is örökítjük, a gyereket mindig érdekli, hogy mit olvasnak, mit néznek a szülei. Természetesen nem fogjuk hatévesen beültetni a legrémesebb filmek elé, de akkor hol is találhatjuk meg az egyensúlyt? Én is megküzdöttem azzal, amikor a szüleim fennmaradtak megnézni a Kedvencek temetőjét, nekem pedig csak a kíváncsiság maradt. Most egy BlumHouse-os szülő véleményét olvashatjátok!

“A lányom érdeklődik a horrorfilmek iránt. Valószínűleg az irodámból, a házból és bárhonnan felszívhatta ezeket. Imádja a Scooby Doo-t, a Monster Hight és a közepesen félelmetes történeteket. Emellett imád sztorikat is mesélni, amit folyamatosan bátorítunk a férjemmel. Sok történet szól aranyos kiscicákról, de néha jönnek a zombik és a vérfarkasok is.”

A parkban néhány nappal ezelőtt egy kisfiúval játszott és azon kaptam magam, hogy hallgatom, ahogy a játszótér sarkában álló fáról mesél. A történetében a fát megátkozta egy gonosz boszorkány, amiért a fa minden éjjel hatalmas, zöld szörnnyé változik. Nevettem, és arra gondoltam, hogy ez mennyire szuper. De ahogy felnéztem, észleltem, hogy a kisfiú anyját nem nyűgözte le annyira a lányom története. Úgy nézett rá, mintha most áldozott volna fel egy kecskét a homokozóban. Elhúzta a fiát,és én azon töprengtem hogy szülőként és horrorrajongókat, miként is kellene  kiválasztanom a gyerekemnek a félelmetes tartalmat, amit megnézhet.
Amikor a lányom megszületett, akkor azonnal megkérdeztem az orvost, hogy aggódnom kéne-e a horrorisztikus dekoráción, ami a házamat jellemzi. A férjem és én évek óta a horroriparban dolgozunk, a házunk leginkább horrorkalandjaink lenyomata. Az orvos felnevetett, és azt mondta, hogy semmiképp ne aggódjak ezek, elmondta, hogy a gyerekem jelezni fogja, hogyha valami megijeszti. Eddig az egyetlen dolog, amitől megijedt a lányom, az ez a pasi volt:
Ez a rettenetes kép azóta már nincs a falon. A lányom azt mondta, hogy a pasas rettenetes félelmetes. De a komolyan félelmetes horrorposztereket észre se vette. Emiatt sohasem zártuk el a kissé félelmetes dolgoktól, ennek ellenére most sem engedjük meg, hogy nagyon félelmeteset nézzen. De megengedjük neki, hogy szabadon válassza ki, mit is szeretne nézni. Szerintünk nem zárhatjuk el a félelmetes történetektől, főleg akkor nem, hogyha érdeklődik irántuk. Mindannyian ismerjük a saját gyerekünket, mind tudjuk, mit visel el és mit nem. 
Éppen emiatt kár is bírálni a horrorimádókat. Ráadásul a Disney történetekben is rengeteg félelmetes rész van. Gondoljunk a Moanára, A kis hableányra vagy a Hófehérkére. A lényeg, hogy biztonságos környezetben nézzék és értelmezzék a körülöttük levő világot.

forrás: BoredPanda

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.