Glen Tucker – Milwaukee szadista plasztikai sebésze

Ha orvoshoz megyünk, mindnyájan szeretnénk feltételezni, hogy egy jól képzett szakember – egy valódi szent – kezébe kerülünk, aki az életét a mi egészségünkre és jóllétünkre tette fel. Legyen szó vakbélműtétről vagy egy egyszerű foghúzásról, még arra sem szeretnünk gondolni, hogy az orvos is ember és neki is lehetnek gondjai. Az pedig csak legmerészebb rémálmainkban bukkan fel, hogy a szájmaszk mögött hozzá nem értő elmebeteg szörnyeteg rejtőzhet.

Előzmények

Douglas Harrison már egy ideje aggódott a szomszédja, Glen Tucker miatt. Tucker mindig is visszahúzódó volt, de mióta felesége, Joann agyvérzést kapott, és lebénult, a férfi súlyos depresszióba esett.

Azon a meleg floridai délelőttön, Harrison a kertben időzött, mikor meglátta, hogy a nyolcvan éves Tucker a kék-fehér csíkos pizsamájában húzza ki a napi szemetet dél előtt tíz perccel. Mivel már közel húsz éve voltak szomszédok kedélyesen megkérdezte a férfit, hogy hogy érzi magát. Tucker nem válaszolt, csak megszagolta a Harrison kezében szorongatott hagymát. Azt mondta: Köszönöm! Majd visszasétált a házba.

Húsz perc múlva lövések dörrentek, mire Harris a szomszédba rohant, de a bejárati ajtót kulcsra zárva találta. Elindult a hátsó bejárat felé, az ablaknál megtorpant, mert meglátta Joannt, ahogy a feje hátracsuklik a kerekesszékben, a mellkasából pedig patakokban folyik a vér ami eláztatja rózsaszín szvetterét. Ekkor Tucker feltűnt az ajtóban.  Harrison ráüvöltött: „Te mi a francot csinálsz? Hívom a rendőrséget! „  Tucker azt felelte: „Ne hívd a rendőrséget” majd elindult felfelé a lépcsőn a háló felé. Harrisonnak eszébe jutott a mondat, amit a férfi pár hete ejtett el előtte, hogy az élet már elviselhetetlen számára. Hirtelen ötlettől vezérelve azt kérdezte: „Mi lesz a macskával?” Tuckernek volt egy Luther nevű sziámi macskája, amit nagyon szeretett. A férfi megfordult a lépcsőn és azt válaszolta: „Vele kezdem.” majd folytatta útját.

Két lövés dördült még el, miközben Harrison a szomszédba szaladt segítségért. Mikor Manny Cuervo a helyi serif megérkezett, már nem volt sok dolga. Öt töltényhüvely hevert Joann körül, kettő az emeleten a gyilkos kezében füstölgő  pisztolyban, aki már célozgatott az öngyilkossági szándékára. A tettes és az indíték megvolt – ügy lezárva. Ideális esetben… de az ősz hajú férfi múltjából ekkor érdekes dolgok kezdtek előkerülni…

Glen Tucker

A szálak pedig több évtizeddel korábbra vezettek Milwaukee-ba. Glen Tucker az eminens diák az egyetem elvégzése után itt kezdte el építgetni praxisát, méghozzá nagyon is sikeresen. Szerető családja volt, lánya – Viriginia – istenítette apját, aki plasztikai sebészként először égési sérülteken és különféle testi deformációkkal küzdőkön végzett beavatkozásokat. A hetvenes években aztán elkezdett divat lenni a szépészeti műtét, az élelmesebb plasztikai sebészek pedig meglátták ebben a lehetőséget. Így tett dr. Tucker is, akinek egyre szélesedő klientúrája és egyre gyarapodó bankszámlájának láttán nem lehetett oka panaszra. Aztán megtörtént a baj. Valami miatt egyre inkább elmebaj tünetei törtek ki rajta, és elkövette azt a hibát, hogy nem fordult vele szakemberhez.

Ezt pedig azzal tetézte, hogy pedáns ember lévén továbbra is folytatta praxisát, és bejárt dolgozni.

A beavatkozások

Első áldozata pedig Jan Lehman egy végzős orvostanhallgató lett, aki 1978-ban egy rosszul sikerült tornagyakorlat közben olyan rosszul esett, hogy eltörte az orrát.  Ez nem egy eget rengető dolog, de szerencsétlenségére éppen Tucker volt kezelőorvosa, aki a sérülését látva műtétet rendelt el. A nő másnap a fájdalomcsillapítók hatásának múltával az orrüregében érzett borzalmas fájdalomra ébredt, a szeme alatt pedig fekete foltok éktelenkedtek. Akkor még nem gyanakodott, mivel orvostanhallgatóként tisztában volt vele, hogy műtét közben előfordulhatnak komplikációk. Így viszonylagos nyugalomban ment vissza hetente kontrollra az orvoshoz, aki egy hónap múlva egy újabb műtétet javasolt.

A második beavatkozás viszont már egy szürreális rémálomra emlékeztetett: Lehman felébredt az altatásból, és tanúja volt, ahogyan Tucker a saját kezével tolja be a hordágyon a műtőbe, amit éppen akkor mosott fel a takarító. Az orvos inkább kifordult a szobából, és áttolta egy teljesen üres műtőbe. A nő orvostanhallgatóként számtalan szájsebészeti beavatkozást nézett végig így tudta, hogy olyan hogy nincs, hogy valaki egymagában végezzen műtétet. Mikor a beavatkozás közben is magához tért, az orvos gyorsan kitépte az orrából a csöveket, a varratokkal együtt.

 Egy hónap múlva még mindig intenzív fájdalmat érzett az orrában, és továbbra sem kapott rendesen levegőt így – felfoghatatlan okból – visszament ugyanahhoz az orvoshoz. Mikor a doktor továbbra is kötötte az ebet a karóhoz, hogy a minden rendben van, a nő elővett egy zsebkendőt, kifújta az orrát és a távozó neonsárga gennyet megmutatta Tuckernek. A férfi továbbra is azt állította, hogy a szövetek rendben vannak, csak a „nő nem akar eléggé meggyógyulni”.

Ezután hetekig küzdött a fertőzések ellen antibiotikumokkal, de sikertelenül. Orrának egyik oldala összeomlott, pár évvel később ez olyan súlyossá fajult, hogy a porc a bőrét is átszúrta. De közben észrevette, hogy Tucker mindenhová követi, így hogy megszabaduljon a férfitól, Texasba menekült, ahol deformált arccal kellett élnie az életét. Az 1978-as wisconsini törvények miatt esélytelen lett volna kártérítési pert indítania a férfi ellen.

A következő eset egy nővel történt, aki egy hatásos diétának köszönhetően rövid idő alatt 50 kg-tól szabadult meg. Szerette volna eltűntetni a megereszkedett bőrt a hasáról, a karjáról és a mellkasáról. A tervezett műtétet még tizenhárom követte…

A Milwaukee Magazine 1984-ben beszámolt egy esetről, amiben egy férfi, aki az újságnak a Karl álnéven mutatkozott be, a karjában jelentkező görcsök miatt fordult orvoshoz. Tucker a műtét mellett döntött, ami olyan katasztrofálisan sikerült, hogy a férfi bal karját könyök alatt amputálni kellett.

Egy Mary álnevű nő pedig a mellét szerette volna megnagyobbíttatni. Az operáció miatt olyan fertőzéseket szedett össze, hogy még két műtétre további volt szükség. Sokat elárul az orvosában megrendült bizalomról, hogy az utolsó beavatkozás előtt leírta a történetét arra az esetre, ha többé nem hagyná el élve a műtőt. Saját bevallása szerint a kínok kínját volt kénytelen átélni a hiúsága miatt, mind fizikailag mind lelkileg. Kitér arra, hogy az orvos egy kontrollon érzéstelenítés nélkül egy hosszú tűvel döfködte mellét, ami már a jelenlévő nővérnek is sok volt. Az ápoló rászólt az orvosra hogy ne kínozza fölöslegesen a pácienst.  Egyszer pedig – ismét érzéstelenítés nélkül – az orvos megragadta a mellét és a puszta kezével próbálta az implantátumot a helyére rakni, amivel borzalmas fájdalmat okozott a nőnek.

A harmadik műtétet is túlélte, de úgy volt kénytelen távozni, hogy az egyik melle továbbra is szögletes maradt a számtalan varrat miatt pedig egy futball labdára hasonlított.

Az eltűnés

A problémái sokasodtak. 1982-re Tucker már 13 orvosi műhibaper elé nézett és munkahelyi vezetője dr. Donald Levy bejelentette, hogy belső vizsgálatot indítanak ellene.

Egy napos vasárnap délelőttön a férfi bejelentette feleségének, hogy horgászni megy. Mivel még este sem tért haza az asszony tárcsázta a 911-et, és bejelentette az eltűnését. A rendőrség először csak a partra sodort csónakját találta meg, de a 24 órás keresés után egy bokor alatt elrejtve felfedezték a ruhái és felszerelése egy részét. Nem sokkal később pedig jelentkezett egy tanú is, aki azt állította, hogy az eltűnése után pár órával látta sétálni a férfit. A rendőrök széttárták a karjukat, a jelentést pedig szó szerint azzal zárták le, hogy „Ha az a férfi el akar tűnni az nem bűncselekmény”.

Rendőrök helyszínelnek a megtalált csónak körül

Hat nappal később Joan gyászszertartást tartatott emlékére, az állam és a kórház pedig kifizette a károsultaknak a műhibaperekben megítélt összeget, ami összesen 1,3 millió dollárt tett ki. Pár héttel később Tucker bátyja felhívta a feleséget, és megkérdezte, mit szólna hozzá, ha azt mondaná, hogy a férje még él. A nő felvette a kapcsolatot az orvossal, és nem csak hogy megbocsátott neki, de rövid időn belül pénzzé tette javaikat, és követte a férfit Floridába.

Felbukkanás

1984-ben a wisconsini tévé egy riportere a kórházi fertőzésekről szeretett volna riportot készíteni. Adatgyűjtés közben eljutott Tucker volt munkahelyére, ahol valaki felhívta a figyelmét a férfi esetére. A tervezett cikk itt vett egy kanyart, és az újságíró a férfi után kezdett nyomozásba, amit rövid időn belül siker is koronázott, mert megtalálta új lakhelyén Martin Tucker álnéven. A férfi ajtót nyitott, és készségesen adott nekik egy gyors interjút, amit a klasszikus Mark Twain idézettel kezdett: „a halálhíremet keltő tudósítások erősen túlzóak”. Az eltűnését azzal magyarázta, hogy kezdett elege lenni az ügyekből. Arra a kérdésre, hogy miért nem maradt és próbálta megvédeni magát azt felelte, hogy a hírneve annyira megtépázódott, hogy képtelenség lett volna az ügyből győztesen kijönni. A beszélgetés alatt semmi megbánást nem tanúsított a tetteit illetően. Véleménye szerint ő mindent megtett, amire képes volt, de úgy tűnik ez kevésnek találtatott. A volt főnökére dr. Levyre viszont nagyon neheztelt, amiért ellen fordult a kritikus időszakban.

Glen Tucker

A pár ezután 2003-ig békességben élt, de akkor Joan 73 évesen váratlanul meghalt. A férfi nem tudta túltenni magát az életében lévő egyetlen biztos pont elvesztésén. Lánya, Virginia, látva apja szenvedését figyelmébe ajánlotta az online társkereső oldalakat. Tucker pedig társat talált egy újabb nőben, akit a sors iróniájaképpen ugyancsak Joannak hívtak. 2010-ben Joan strokeot kapott, és lebénult. A férfi lelkiismeretesen ápolta négy évig, de közben küzdött is egyre elhatalmasodó depressziójával, ami végül egy gyilkosságba és öngyilkosságba torkollott.

Lehman, akinek az orrát helyrehozhatatlan deformáció csúfította el élete végéig, olvasott a doktor halálhíréről, amit azzal kommentált, hogy a férfit Hannibal Lecterhez hasonlította, aki örömét leli más emberek szenvedésében, majd azzal zárta gondolatait, hogy ez a szörnyeteg még az utolsó alkalmat is megragadta életében, hogy egy valakinek árthasson.

 

miaminewtimes.com

infamouswisconsin.com

krackedkillers.wordpress.com

ScapeGoat

-

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: