Félelmetes történetek horgászoktól

Benne vagyunk a nyári, júliusi hőségben, amikor mindenki a frissítő vízpart mellé vágyik. De most olyan történetek hoztunk nektek, amelyek lehetséges, hogy elveszik a kedveteket a tó melletti hűsöléstől.

 A sikoly
Az unokatestvérem és én éjjel horgásztunk. Úgy döntöttünk, hogy este kilenckor indulunk ki, mert akkor harapnak a legjobban a halak. Megtaláltuk a tökéletes helyet, ahol csak ketten lehettünk. A környék csendes volt, csak a tücskök ciripeltek, amihez már hozzászoktunk. Harminc perccel később minden teljesen elcsendesedett, de később egy borzalmas sikoly törte át az éjszakát pontosan a hátunk mögött. Azonnal az unokatestvérem felé fordultam, aki teljesen lefehéredett. Sohasem halottunk azelőtt ehhez hasonló sikolyt. Újra visszatértünk a horgászathoz, de tovább figyeltük a környéket. Nem hallottunk mást, ezért hamarosan úgy döntöttünk, hogy hazafelé vesszük az irányt. A kocsink mellett zajokat hallottunk az erdőből. Amikor éppen beugrottunk volna a kocsiba, akkor egy nő termett előttünk. Koszosnak és összevertnek tűnt, valamilyen hálóinget viselt. Azonnal megkérdeztük, hogy szüksége van-e segítségre, de a nő csak bámult minket, aztán újra sikoltani kezdett. Mind a ketten beugrottunk a kocsiba, és elmenekültünk a helyszínről, de sohasem fogjuk elfelejteni azt a velőtrázó sikolyt.

This dramatic moonrise in a deep blue sky at night is accented by highlighted clouds and beautiful, calm lake reflection.

A médium
Két barátommal együtt minden évben két hétvégén horgászni indulunk. Sokat beszélgetünk, kibérelünk egy faházat, de ebben az évben az egyik barátom nagyon beteg lett, és a másik haverunk unokatestvére jött velünk. Már késő délután volt, amikor megérkeztünk, de azonnal kivetettük a horgot. Mindig magunkkal vittünk rádiót is veszély esetére. Sokat beszélgettünk, megismerkedtünk a barátunk unokatestvérével, amikor a rádió furcsa adást fogott. Átváltott FM-ről AM-re, ami már eleve hihetetlen volt. Később  úgy döntöttünk, hogy visszaindulunk, de a barátunk unokatestvére furcsának tűnt. Folyamatosan a tavat fürkészte és mosolygott, de félelem ült a szemében. Amikor megérkeztünk a kabinba, azonnal a konyhába rohantunk, ahol éles hangokat hallottunk. Az összes lábas a földön hevert, és a rádió továbbra is azt a furcsa hangot közvetítette. Az unokatestvér közelebb jött hozzám, és ezt mondta: “Ne aggódj, ez csak annak a férfinek a szelleme, aki itt él. Nem szereti, hogyha mások is idejönnek.”
Megrendülve néztem rá, mire a barátom elmesélte, hogy a fiú médium. Azelőtt sohasem hittem az ilyesmiben, de azóta megváltoztak a dolgok.

Photo taken at the lake in Frydman

A rombolók
A gyarmatosító időkben voltak emberek, akiket rombolóknak neveztek. Ők általában tengerpartokon álltak a lámpásaikkal, hogy megtévesszék az arra tévedő hajókat, majd megölték a hajókon dolgozó embereket. A testeket a vízbe rángatták, így teljesen úgy tűnt, mintha hajótörést szenvedtek volna. Egyik éjjel Rhode Island közelében én és az apám horgásztunk, de amikor kikötöttünk, fura nyomokat találtunk a homokban. Fél óra tekergés után visszatértünk a kocsinkhoz, amikor a kutyánk érdekesen kezdett viselkedni. Figyelmen kívül hagyva ezt, felpakoltunk a kocsira, amikor fényeket láttunk a távolban. Úgy festett, mintha egy lámpás lett volna a 17-18. századból, mellettük négy ember sétálgatott régi ruhákban. Azonnal elmenekültünk a helyszínről.

Bar Harbor boats at dusk.

A német katona
Életemben egyszer volt szerencsém szellemekkel találkozni, amikor is egy franciaországi tónál horgásztam. Pár napja már a helyszínen voltam, elképesztően szép és nyugodt helyet találtam. A közelben állt egy régi kastély is, amit még második világháborús lövedékek nyirbáltak meg. A tó a francia hadsereg kiképzőterülete volt régebben. Délutánonként egyre többször éreztem azt, hogy figyelnek a fák mögül. Napról napra közelebb éreztem a tekintetet. Az utolsó éjjel sétálni indultam. Ködös volt minden a tó felett, nem sokat lehetett látni a távolban. Úgy döntöttem, hogy a sátor mellett fogok főzni, de a villanó tűz fényében egy arc körvonalait láttam meg, amelyek egy német katonához tartoztak. Másnap összepakoltam, és hazamentem. A kastély közelében egy férfi mesélte el, hogy rengeteget német katonát öltek meg a tó környékén.

dark stormy sea with a dramatic cloudy sky

forrás: GhostDiaries

 

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: