Boszorkánysziget (Szeged)

A szegedi Boszorkánysziget valójában nem nevezhető szigetnek, inkább egy Tiszába nyúló félsziget vagy pontosabban ártéri erdő. A nevét a magyarországi boszorkányüldözések utolsó halálos ítélettel és máglyán elégetéssel végződő boszorkányperéről kapta. A történelem furcsa fintora, hogy ez Magyarországon nemcsak az utolsó, de a legtöbb áldozattal járó boszorkányüldözése volt.  
Az akkori néphit szerint a boszorkányok (akik lehettek férfiak és nők is) voltak felelősek a rossz időjárásért vagy gyér terményért. Az 1728. évet megelőző években árvíz, éhínség és aszály is sújtotta a lakosságot. A babonás emberek boszorkánytevékenységet hittek a csapások mögött, a kétségbeesést megalapozatlan vádak és feljelentések követték. Végül a szegedi Boszorkányszigeten 1728. július 23-án tizenkét embert (köztük hat férfit és hat nőt) végeztek ki: előbb vízpróbának – hogy megbizonyosodjanak arról, valóban boszorkányok – tették ki őket, majd máglyán elégették őket.  

A megvádolt és kivégzett emberek között volt Szeged akkori leggazdagabb embere, Rózsa Dániel is, aki egykor a város parlamenti képviselőjeként ismertek, illetve egy városi bába, Kökényné Nagy Anna is. A megvádoltak általában boszorkánynak vallották magukat, hiszen sokszor csak a részletes beismerés és vallomás jelentette a szörnyű kínzások végét.
Mai napig különös és hátborzongató neszek töltik be éjszakánként ezt az erdős területet, amely nappal barátságos és kiváló kirándulóhely. Amint leszáll a sötét, megelevenedik az erdő: túlvilági zajok, elveszett lelkek jajveszékelése hallatszik, amint újra és újra átélik kínhalálukat.  
 
Forrás: http://szeged.varosom.hu
Képek forrása: Google

 

Gitta Sereg

Mindig érdekelt, hogy mit tudunk megosztani egymással, talán ezért is írok. Hobbijaim: a kreatív írás és a mitológia, meg a főzés-sütés. Itt az előbbi kettővel ismerkedhettek meg.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

%d bloggers like this: