A Voynich-kézirat

A Voynich-kézirat egy ismeretlen nyelven írt kódex, melynek eredetét mind a mai napig homály fedi. Nevét tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich lengyel könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került ez a titokzatos könyv. A kéziratot jelenleg a Yale Egyetem könyvtárában őrzik. A radiokarbon kormeghatározás szerint a pergamen, amelyre a szöveget írták a 15. századból származik, és Észak-Olaszországban készülhetett. A könyv 234 velumlapból áll, de a számozás alapján a kutatók arra következtetnek, hogy 42 lap hiányzik belőle.

A szöveg megfejtéséhez a könyvben lévő ábrák, illusztrációk sem visznek sokkal közelebb: ismeretlen növények, asztronómiai szimbólumok, furcsa, meztelen alakok díszítik a kéziratot. Érthető módon amatőr és hivatásos kódfejtőket egyaránt lázba hozott a titokzatos írás, többen megkísérelték megfejteni, még a brit- és amerikai haditengerészet is foglalkozott a kódexxel, de senki sem járt sikerrel. Megfejthetetlensége miatt illetve amiatt, hogy a szövegben – a korabeli kódexekkel ellentétben – kevés a javítás, arra is gyanakodnak, hogy a könyv csak egy csalás és a szövegnek semmilyen jelentése nincs.

photo-51

A legelfogadottabb elmélet szerint a könyv középkori gyógymódokat, alkímiai illetve csillagászati ismereteket összefoglaló gyógyszerkönyv lehetett. Szerzőjének kiléte pedig legalább olyan rejtélyes mint maga a szöveg. Egyes tudósok szerint a könyvet Rogert Bacon, angol gondolkodó írta, de a radiokarbonos vizsgálatok alapján ezt végül elvetették. Egy másik népszerű elmélet szerint a kézirat Leonardo da Vinci egy fiatalkori műve, de a vizsgálatok alapján ez nem túl valószínű, hiszen a kéziratot 1420 körül írták.

Több évszázados rejtély és spekuláció után azonban 2014-ben áttörést értek el a kézirat dekódolásában. Stephen Bax az angol University of Bedfordshire nyelvészprofesszorának sikerült 14 karaktert megfejtenie a szövegből.

A kézirat nagyon sok növény és égitest illusztrációját tartalmazza. A szöveg értelmezéséhez nem kellett mást tennem, csak más középkori különböző nyelveken íródott feljegyzéseket kellett tanulmányozni, ezek segítségével sikerült az első dekódolásokat elvégezni.” – nyilatkozta a nyelvész.

A professzornak olyan szavakat sikerült azonosítania a szövegben, mint a boróka, koriander vagy gyapot.

A munka nem könnyű, de közös munkával elvezethetnek a titokzatos szerzők kilétének felfedéséhez. Az eddig feltárt tények már önmagukban azt bizonyítják, hogy a kézirat nem valami féle átverés, ahogy azt egyesek állítják. Komoly tanulmány kutatásáról van szó, amely feltehetően valamilyen közel-keleti vagy ázsiai nyelven íródott” – tette hozzá a professzor.

photo-18

forrás: Magyar Nő Magazin

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: