A nemzőképtelen teremtő – Frankenstein, vagy a modern Prométheusz kitekintés II. második rész

HIGH-TECH FREAK SHOW
Az apakép üzenete mellett van még egy legalább annyira fontos momentum a műben: a technikai haladás megmagyarázása. Már a felvilágosodás korában észlelhető a teológiai világszemlélet háttérbe szorulása, a mitológia iránti tudományos érdeklődés (azaz már nem puszta mesék gyűjteményeként fogták fel, hanem kulturális örökségként: lásd Macpherson Osszián énekeit).
A racionalizmus megjelenésével, a világ minden rejtélyének feloldásával érkezett el az újkor. Ez ellen tiltakozott művészetében többek között William Blake. Ugyanakkor a romantika korában, egyúttal Mary Shelley gyermekkorában jelent meg a biológia mint tudomány, a galvanizáció, mágnesesség és a halott emberekkel folytatott kísérletek, amelyek lerántották a leplet a misztifikált világról.
Az irodalom erre is reagált a gótikus rémregények, kísértettörténetek megjelenésével, a maguk nyelvezetén ők is a környezetüket, a technikai áttöréseket, az emberi pszichét magyarázták meg.
Frankenstein a villámlással, közvetten az elektromossággal lehel új életet a lénybe, a villámlás-tűz ugyanúgy egy isteni, Zeusz-attribútum. Frankenstein egy devalválódott Prométheusz, aki elsősorban önmagával hasonlik meg, a teremtés két fő adaléka – víz és föld vagy több mitológiában valamilyen növény, így a skandinávban kőrisfa – helyett halott emberek maradványaihoz, csontjaihoz nyúl.
A HOLNAP HATÁRAI
Bár a Frankenstein filmográfiának rengeteg jó megoldása van (nézzétek meg az 1910-es, borzasztó minőségben fellelhető, de egy momentumért mindenképpen kötelező némafilmet), én most egy továbbgondolást választottam, méghozzá Vincenzo Natali (Kocka alkotója, és most a Hannibal sorozat néhány részét rendezi) Splice(Magyarországon Hibridként jelent meg) című filmjét.
5. ábra | A teremtés előkészületei (Splice 2009)
A film szépen elhelyezhető a képzeletbeli Frankenstein-skálánk mentén: van egy tudós házaspárunk, Elsa és Clive (khm, Frankenstein menyasszonya), akik – hasonlóan Frankensteinhez – mondhatni hübriszt követnek el, istenként teremtenek – egy laborban. A történet sajátossága nem is ez, hanem Elsa és Clive állandó változó szerepe a teremtés folyamatának tükrében. A Lény (a klasszikus után szabadon) eltérő vágyakat vált ki a szereplőkből: Elsából anyai ösztönöket, míg Clive-ból távolságtartást. Azonban, ahogy a Lény fejlődik és elnevezik Drennek (névadás momentuma kulcsfontosságú, sajátjuknak ismerik el), úgy zavarodnak össze a hirtelen szülővé vált alkotók. Elsa magára hagyja a teremtményét, ekkor Clive próbál apaként helytállni, de szembe kell néznie saját gyarlóságával: vonzódik Drenhez. A két tudós, ahogy Frankenstein sem képes a saját félelmétől és önzésétől megszabadulni, és mivel önmagukat sem ismerik, teremtőkké se válhatnak.
A teremtéstől való félelem nemcsak a génmanipulálásban, hanem a robotok létrehozásában is tükröződik. A valóságunkat is át- meg átszövi az állandóan fejlődő technika, elég csak a sportban látható a számítógépes döntőbírákra gondolni. A teremtés újabb lépcsőfoka az öntudatra ébredő robotoké, amelyek – hozzánk hasonlóan – emlékeznek, döntenek, tanulnak, észlelnek.
És bár rengeteg szkeptikus ellene van a fejlődésnek (ahogy Szókratész ellenezte a beszédeknek a lejegyzését: az írásbeliséget, ahogy William Blake ördögöt látott Gutenberg könyvnyomdáiban), a kérdés továbbra is ugyanaz: mit kezdünk a technikával?
 
További érdekesség:
Ø  Victor Frankenstein (2015)
Információ a filmről, valamint itt olvashatjátok a szinopszist is.
http://www.mugglenet.com/2014/06/new-title-official-synopsis-for-daniel-radcliffes-frankenstein/
Kreditek:
Ø  Vincenzo Natali: Hibrid. Isteni játék.
Filmvilág cikke a 2009-es filmről.
http://www.filmvilag.hu/cikk.php?cikk_id=10395&gyors_szo=&kep=
 
Kővári Bettina írása

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

%d bloggers like this: