A lepedős szellemek története

Francis Smith idegesen állt három bíró előtt Londonban. A kedves természetű adóbehajtó Smith-nek nem volt büntetett előélete, és egyáltalán nem akart a középpontja lenni Anglia egyik legfurcsább gyilkossági perének a 19. században. Azonban Smith egy héttel korábban igencsak buta hibát követett el: lelőtt és megölt egy férfit, akiről azt hitte, hogy kísértet. A bíróságon körülbelül féltucat szemtanút kérdeztek ki, mindenki látta Smitht Hammersmith falujában (ami ma már London része), a gyilkosság estéjén, vagy esetleg a szellemet észlelték. Az egyik szemtanú, William Girdler volt, a falu éjjeliőre, és Smith szellemvadász partnere. Ő nem csak hogy látta a szellemet, hanem üldözte is.

A tárgyaláson kiderült, hogy Smith már két hónapja vagy hat hete látja a szellemet, aki rettegésben tartotta a vidéket. A szellem pedig erőszakos is volt. Férfiakat és nőket bántalmazott. Ám a 19. századi Angliában egyáltalán nem volt kirívó jelenség szellemet látni. Azonban még ennél is többen öltöztek be szellemnek, hogy halálra rémisszenek embereket. Abszolút elterjedt jelenség volt, hogy a sötét temetőkben direkt riogatták az arra járókat. Ráadásul nem is volt nehéz a dolog, hiszen csak egy fehér lepedőt kellett szerezni. A 19. századig a szegények testét nem temették koporsóba, csupán a halálos ágyuk lepedőjébe csomagolták, amelyet aztán fejnél és lábnál összekötöttek, így kapcsolódott össze a szellem a fehér lepedővel.

A 17-18. századi Angliát elárasztották az álfantomok. Sokszor loptak, riogattak, terrorizáltak. Az ehhez hasonló rettegések vezettek olyan borzalmasak következményekhez is, mint Smith ügye. De számos haláleset, baleset köthető a lepedős szellemek ügyéhez. 1844-ben például hat férfi üldözött egy szellemet, akit annyira megvertek, hogy kórházba kellett mennie. 1888-ban egy faluban ötven felfegyverzett ember kerített be egy szellemet, és csak azután engedték szabadon, miután beleegyezett, hogy pénzt a helyi kórháznak.

The Hammersmith Ghost.

Mint csomó 19. századi időtöltés, itt is fontos volt a nem. A nőknek – főleg fiatal szolgálóknak – a poltergeist utánzás jutott: köveket dobáltak az ablakokra, bútorokat mozgattak el. Amíg a fiatal férfiak beöltöztek lepedőbe, és sokszor hátsó szándékkal indultak el riogatni.
Az ehhez hasonló ügyek vezettek Francis Smith tragédiájához is, aki 1804. január harmadikán indult el, hogy elkapja a szellemet, amely aztán tragédiába torkolt, amely egy férfi halálához vezetett.

Spring-Heeled Jack.

Emellett Smith el is ítélték a gyilkosság vádjával, és hétfőre be is ütemezték a felakasztását. Azonban végül Smith szerencsés volt, hiszen az ügy III. György király elé került, aki végül megkegyelmezett a férfinek. Azonban ez a jogi dilemma még hosszú éveken át kísértette az angol bíróságot. Hiszen maga Smith csak egy bűntényt akart megakadályozni, de tévedett, amikor lelőtt valakit.
A helyzet az, hogy a tragédia nem akadályozta meg, hogy további lepedős szellemek járják Angliát. A csínytevők és a furcsa szerzetek továbbra is lepedőket viseltek a sötét temetőkben és sikátorokban még legalább egy teljes évszázadig.

A depiction of Francis Smith hunting the Hammersmith ghost in 'The Newgate Calendar.'

forrás: MentalFloss

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: