11 géniusz mentális gondokkal

A tanulmányok kimutatták, hogy sokkal nagyobb hajlama van a kreatív géniuszoknak és a politikai vezetőknek a mentális gondokra, mint az átlag populációnak. Természetesen utólag igencsak nehéz megtalálni, hogy ezek a történelmi alakok pontosan mivel küzdöttek, de ennek ellenére most bemutatjuk nektek 11 történelmi alak mentális gondjait.

1. Abraham Lincoln – Depresszió?

Abraham Lincolnnak úgy sikerült egy nemzetet vezetnie, hogy erős depresszióval küzdött egész életében. A barátai szerint Lincoln az egyik legdepresszívebb ember volt, akivel valaha találkoztak. Néha annyira maga alá temette a melankólia, hogy összeesett. Az édesanyja és apja családjának több tagja is hasonló tüneteket produkált.

2. Ludwig von Beethoven – Bipoláris zavar?

Amikor a zeneszerző meghalt májelégtelenségben 1827-ben, akkor már évek óta próbálta gyógyítani magát alkohollal. Szomorú, de ma gyógyszerekkel valószínűleg orvosolható lett volna a problémája. Beethoven mániás epizódjai ismertek voltak a barátai között, amikor éppen felhangolt volt, akkor rengeteg munkán dolgozott egyszerre. A depresszív időszakaiban írta a legsikeresebb munkáit, és ekkor követett el öngyilkossági kísérleteket is. 1813-ban olyan depressziós periódusai voltak, hogy teljesen elhanyagolta magát, és ekkor egyáltalán nem is szrzett zenét.

3. Edvard Munch – Pánikbetegség?

A világ leghíresebb pánikrohama Oslóban zajlott le 1892 januárjában. Munch leírta az eseményt a naplójában is: “Egyik este végigsétáltam az ösvényen, a város az egyik oldalamon, alattam a fjord. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam, és lenéztem a fjordra – a nap épp lenyugvóban volt, a felhők vörösre színezték az eget. Hallottam, ahogy egy sikoly áthatol mindezeken.” – Az élmény annyira hatott a művészre, hogy két képet is alkotott róla. Sokkal többet nem tudunk róla, de annyi bizonyos, hogy nővére ekkor már egy elmegyógyintézetben volt.

4. Michelangelo – Autizmus?

Egy 2004-es orvosi lap állítása szerint Michelangelo fókuszált festői rutinja mentális betegségnek volt köszönhető. A kortársai szerint a festő teljesen el volt a saját világában. Ráadásul családjának több tagjában is felbukkantak hasonló tünetek. Emellett a művész nehezen alakított ki kapcsolatot más emberekkel: csak pár barátja volt, és még a testvére temetésére sem ment el. Ezek arrafelé terelik a kutatókat, hogy bizony Michelangelo az autizmus spektrumán magas pontszámokat szerezhetett.

5. Charles Dickens – Depresszió?

A korai harmincas éveiben Dickens a világ egyik leghíresebb írója volt. Úgy festett, mindene megvan. De a nehéz gyerekkor rányomta a bélyegét a további életére. Dickens minden egyes új regénye kezdetén depresszióba esett, majd egyre jobban lett minden mű végére. Természetesen a depressziója rosszabb lett az öregedésével, feleségétől is elvált – aki tíz gyermeket hozott a világra -, és egy 18 éves színésznővel élt. Ráadásul egy borzalmas vonat balesetet is átélt halála előtt négy évvel, ahol ugyan nem sérült meg, de segített a haldokló utasoknak, mielőtt megérkezett a segítség. A depressziója végül megfojtotta kreativitását.

6. Charles Darwin – agorafóbia?

Az öt éves útja ellenére is Darwin valószínűleg agorafóbiában szenvedett. Folyamatosan remegett, hányingere volt, néha még hallucinált is. Darwin félelme az emberektől és mindentől olyan súlyos lett, hogy harminc éves korára szinte a saját gyerekeivel sem beszélt, és öngyilkosságon gondolkozott, amikor a Fajok eredete a megjelenés előtt állt. Emellett még kényszerességgel és hipochondriával is küzdött.

7. Winston Churchill – bipoláris zavar?

Churchill a harmincas éveiben kemény depresszióval küzdött. A parlamentben ücsörögve tervezgette az öngyilkosságát, az orvosának azt is mondta, hogyha a vasútállomásra megy, vigyáznia kell, hogy ne ugorjon a vonat elé. Néha mániás epizódjai is voltak, a hangulata gyorsan változott. Éjjelente fennmaradt, hogy írhasson.

8. Vaslav Nijinsky – Skizofrénia?

Nijinsky a világ egyik legjobb férfi táncosa volt saját idejében. 26 éves korára azonban skizofréniája hatással lett a munkájára is, és sajnos élete javát elmegyógyintézetben élte el, sokszor hetekig egy szót sem szólva.

9. Kurt Gödel – Üldözési mánia?

Gödel elképesztő matematikus volt, kortársa és barátja Einsteinnek, aki maga nem szenvedett mentális betegségben. Azonban Gödel ott volt mellette, hogy elrontsa, hiszen elképesztő üldözési mániája volt, főleg élete későbbi szakaszában. Csak olyan ételt evett meg, amit a felesége készített, és először neki kellett megkóstolnia. Amikor felesége kórházba került hat hónapra, akkor Gödel egyszerűen nem evett többé, és éhen halt.

10. Tolsztoj – Depresszió?

Tolsztoj egészen a középkorúságig nem szenvedett semmilyen egyértelmű betegségben, de akkor elég keményen érintette a dolog. A személyisége megváltozott, és megkérdőjelezte az egész életét. Teljesen fel akarta adni az írást, a művészetet ártalmasnak találta, és öngyilkosságot fontolgatott sikeressége ellenére is.

11. Isaac Newton – Minden?

A világ egyik legnagyobb tudósát a legnehezebb diagnosztizálni, mivel nála aztán sok minden felmerült. Newtonnak elképesztő hangulatingadozásai voltak, lehetséges még pszichotikus tendenciái is, emellett nem tudott kapcsolatokat sem kialakítani, így még az autizmushoz is közel áll. Sokan azt állítják, hogy skizofrén volt. Ennek ellenére ezek a gondok nem állították meg abban, hogy teleszkópokat készítsen, megmagyarázza a gravitációt és még sorolhatnánk az elképesztő érdemeit.

OctoberAir

Szaszkó Gabriella vagyok, online újságírással és kreatív írással foglalkozom. Gyerekkorom óta rajongok a történetek és az írás minden formájáért. A hátborzongató sztorik, paranormális és megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is érdekeltek, ezért is alakult meg 2013-ban a Bizzarium. Ezen kívül regényeket és novellákat alkotok, további írásaimat a http://szaszkogabriella.com/ oldalon olvashatjátok.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

%d bloggers like this: